NŐI EGYENJOGÚSÁG

Ez lesz az az írásom, amivel biztos nem leszek kedvenc. De én most csak egy pici láncszemet érintek ebben a témában.

Mint tudjuk, a világ folyamatosan változik és ez így is van jól. Csak sajnos most nagyon nem jó irányba. Kezd nagyon rossz irányt venni, teljesen szétcsúszni. Persze mi, emberek tesszük ilyenné. És csak mi tehetnénk azért, hogy ez jó irányba változzon.

Valamikor régen, a háborúk előtt, a nők nem dolgoztak. Otthon voltak, vezették a háztartást, gyerekeket neveltek, ellátták a háztáji állatokat, amíg a férjük dolgozott. Mindenki tudta és tette a saját dolgát. Akkor még igaz volt az, hogy a férfi volt az erősebb, dominánsabb, a nő pedig a gyengébbik nem. Aztán a háborúk idején az asszonyok elkezdtek dolgozni, mert muszáj volt, amíg a férjeik harcoltak. És ezután ez így is maradt. Kiharcolták, hogy így maradjon. Mert kellett a női egyenjogúság. Jó, tudom, ez ennél azért bonyolultabb volt, én nagyon sarkítva írtam le, de a mondanivalóm lényege most ez.

Aztán ahogy telt az idő, a nők egyre többet akartak. Tanulni, dolgozni. Minél többet, minél feljebb jutni. A férjhez menés, gyerekszülés mindig egyre jobban kitolódott. Mert mi lett a fontos? A karrier. Mert szülni ráérnek. Vagy ha mégis előbb szülnek, akkor mi lesz a megoldás? Majd apuka vagy nagymama elmegy gyesre és otthon lesz a babával, amíg anyuka építgeti a karrierjét. Vagy bébiszittert fogadnak. És ez a gyerek mit lát otthon? Anya dolgozik, apa itthon van velem. Ez lesz a természetes. Apa látja el a házimunkát, rak anya elé meleg vacsit, amikor ő hazaér a munkából, apa neveli a gyereket.. A férj sok esetben lemond a munkájáról csak azért, hogy a felesége dolgozhasson, karriert építhessen, mert neki is jár ez. Mert különben mi lenne vele? Még unatkozna otthon.

Na? Mekkorát változott a világ? A nők kiharcolták, hogy ők legyenek az erősebb nem.

Vagy van a másik fajta nő, aki bár otthon van a gyerekekkel, sok haszna nincs. Mert maximum a mosógépet tudja elindítani. A mai fiatal anyukák többsége sütni, főzni, háztartást vezetni nem tud. (tisztelet a kivételnek) Fodrászhoz, manikűröshöz, kávézókba járni viszont annál inkább.

Újra kérdezem.. Mekkorát változott a világ?

Hol vannak a férfiak? Az igazi férfiak. Nem a töketlenek, akiknek huszonéves korukban még anyuka készíti a reggeli kakaót vagy akiknek divat lett melegnek lenni és akik manikűröshöz járnak. Félreértés ne essék! Én elfogadok mindenkit. Nem az alapján ítélek meg valakit, hogy milyen a nemi identitása vagy hogy meddig lakik otthon. De ez a mai világ nem normális. Lassan nem lesznek férfiak. Igazi férfiak.

Aztán folytatva.. Hol vannak azok a nők, akik szeretnek otthon lenni a gyerekeikkel, szeretnek sütni-főzni, szeretik meleg vacsorával várni haza a férjeiket? A mai anyukák nagyon kevés időt töltenek a gyerekeikkel. Ez sajnos meg is látszik a mai gyerekeken, fiatalokon. Mert nagyon sok mai tizenéves youtube-ernek vallja magát, van párszáz követője (jó esetben) és akkora arca, hogy a tükörbe nem fér bele. És a "mai" férjeken meg a házasságokon is meglátszik az, hogy a nők lassan többet dolgoznak, magasabb pozíciókban, mint a férfiak. De persze megérdemlik. Mert ezt akarták. Egyenjogúságot.

Na és akkor most itt van ez a világjárvány. Otthon kellene maradni a gyerekkel, otthon kellene tanulni a saját és társaik egészsége érdekében. De ugye nem lehet, mert a nőknek is dolgozni kell. Mert ezt akarták.

Szóval... változik a világ. De hova?!