Sürgősségi ellátás Franciaországban

Előfordul, hogy az embernek nyaralás alatt kell orvoshoz mennie, ami akkor se egyszerű, ha a saját országában nyaral. Hát még ha külföldön. Ez történt velünk is, francia földön.

Ha valaki azt gondolja, hogy a magyar egészségügy katasztrófa, az menjen el egy kicsit betegeskedni Franciaországba. Igaz, én csak a sürgősségi ellátásról tudok beszélni.

Párizs mellett egy nagy településen jártunk, amikor igénybe vettük ezt a "szolgáltatást". Dél körül járt az idő, bementünk, nagyon kedvesen fogadott minket mindenki, a recepción vagy betegfelvételen 2 hölgy ült, németül, angolul egyik se tudott, de mindent megtettek, hogy megértsük egymást. Csak velünk többen is foglalkoztak, mert valahogy nehezen ment a kommunikáció. Rengeteg orvos, nővér volt, de angolul csak egy beszélt, ő is nehezen. Szerencsénkre jött egy ott élő hölgy beteg, aki tudott tolmácsolni, ő folyékonyan beszélt angolul. Amikor sikerült felvenniük az adatokat, leültettek minket a váróban, ahol elég sokan várakoztak. Mindenféle betegséggel voltak, megfázásos tünetektől kezdve a hátfájáson át a kisebb balesetekig.

Leültünk, vártunk. Kis idő múlva behívtak minket egy vizsgálóba, ahol megint csak nagy nehezen értettük meg egymást a nővérekkel. Itt vérnyomást, testmagasságot, testsúlyt mértek és kikérdeztek, pontosan miért is mentünk. Aztán kiküldtek tovább várakozni.

A váró nem volt se szép, se barátságos, a festés megkopott, kicsit koszos volt a padló, műanyag poharak a földön a székek alatt. A mellékhelyiséget is volt szerencsénk használni. Hát… mit mondhatnék… a wc lehúzó kitörve, a csempék hiányosak, lepotyogva…elég visszataszító volt.

Mindenki türelmesen várakozott, senki nem sietett sehova. Még akkor sem, amikor 3-4 órája csak ültünk ott. Odajött hozzánk a hölgy, aki tolmácsolt és elmondta, hogy ez itt mindennapos, sajnos 6-8 óra a várakozás, de az se ritka, hogy 24 órát kell várni. És így is türelmesek az ott élők. Ital, szendvics és ropogtatni való automata volt, büfé nem. Vagyis ha valaki kénytelen elmenni a sürgősségire, éhen és szomjan nem marad.

Aztán 5 óra várakozás után legnagyobb örömünkre sorra kerültünk. Google fordító segítségével, -mert az orvos se beszélt angolul -5 perc alatt elláttak minket és indulhattunk a programjainkra.

Igazából fogalmam sincs, hogy ott nincs-e háziorvos vagy pont nem rendelt ezeknek a betegeknek az orvosa, de elég furcsa volt, hogy egy 90 ezer lakosú városban napközben megfázásokkal, vírusokkal a sürgősségi ellátást veszik igénybe az emberek. Mi akkor, ott megállapítottuk, hogy nem Magyarországon működik kirívóan rosszul, hanem Ausztriában működik túl jól az egészségügy.

Franciaországban (Párizs mellett) ilyen orvoshoz menni. Ettől függetlenül nekünk Párizs továbbra is szerelem város maradt. Mindenkinek jó egészséget, kellemes kikapcsolódást, jó utat kívánok -ha most készül valahova!